A harmonikus kapcsolat alappillérei

1. alappillér: a kommunikáció

Talán elcsépeltnek hangzik, mégis, ha lehet rangsorolni a tényezők között, akkor ez érdemli az első helyet. A kommunikáció minden emberi tevékenység alapja. Miért lenne ez másként a szerelemben? Egyértelműnek tűnik, mégis a legtöbb esetben hiányzik a nyílt, kétirányú kommunikáció. Mégis, hogy várjuk el a másiktól, hogy a fejünkbe lásson? Miért tűrünk el számunkra zavaró, vagy épp elfogadhatatlan dolgokat? Holott lehet, hogy a problémák zöme megszűnne, ha a partnerrel való kommunikáció javulna. A nők hajlamosak túlgondolni, túlbonyolítani dolgokat, a férfiak gondolkodása pedig időnként túl egyszerű. Nincs ezzel semmi baj, különböző neműek vagyunk, különböző módon működünk. Épp ezért elengedhetetlen a nyílt kommunikáció, a beszélgetések a gondjainkról és örömeinkről egyaránt, hogy megosszuk a nézőpontunkat a másikkal. És ennek a nyílt kommunikációnak az is a részét képezi, hogy amikor a partnerünk önti ki a szívét, arra ne indulattal, hisztivel reagáljunk, mert az azt fogja benne erősíteni, hogy jobb, ha máskor inkább csendben marad, a szőnyeg alá sepert dolgok pedig csak gyűlnek, sokszor évekig, míg egy olyan szakadék képződik a két fél között, amit már nem lehet csak úgy áthidalni, és a sérelmek hatására valószínűleg már nem is akarnak. Teljesen mindegy, hogy arról van szó, hogy a szennyes ruha mindig a kosár mellett landol, vagy arról, hogy fel kéne dobni az intim együttléteket, minden felmerülő dolgot meg kell beszélni, méghozzá nyugodtan, hogy egyik fél se érezze úgy, hogy amit érez, az rossz. Mindenre van megoldás, csak mindkét félnek tisztán kell látnia a másik szemszögéből a kérdést, ehhez pedig kizárólag a kommunikáció vezet.

2. alappillér: egyenrangúság

Nem véletlenül nem egyenlőséget írtam. Ugyanis, hiába a feminizmus és más, hasonszőrű mozgalmak, a férfi és a nő nem egyenlő, csupán egyenjogú. Ha egyenlőek lennénk, nem lenne két nem. Mások az igényeink, sokszor a gondolkodásmódunk és az életszemléletünk is. De egy kapcsolatban elengedhetetlen, hogy a két fél egyenrangú legyen, ne pedig fölé- és alárendelt. Az ugyanis hosszútávon ahhoz vezet, hogy az egyik belekényelmesedik a szerepbe, neki járnak azok a dolgok, amiket a másik érte tesz, míg a másik egyre nyomorúságosabbnak éli meg a mindennapokat, ez a két véglet pedig addig távolodik, amíg nem tudják, vagy már nem is akarják helyrehozni a viszonyukat, inkább szétválnak útjaik. Egy egyenrangú kapcsolatban partnerek vannak, akik közösen döntenek mindenről, legyen szó a ház körüli teendőkről, a kikapcsolódásról, vagy épp, hogy ki dolgozzon (ez inkább abban az esetben érvényes, ha gyerekek is vannak a háznál – egy jó partnerkapcsolatban nem a nő dolga, hogy otthon maradjon, hanem dönthet úgy a nő, hogy otthon szeretne maradni). Megbeszéljük, hogy mi legyen az ebéd, hogy utazzunk nyaralni, milyen színűre fessük a falat, és úgy hozzuk meg a döntéseket, hogy abban mindkét fél részt vesz. Egyenrangúság esetén a partnerek vágyai, álmai, akarata egyenlő mértékben érvényesül, ugyanannyira fontos.

A következő oldalon egy kapcsolat további tartóoszlopairól olvashatsz.